, 2023/1/10
Kínai vörös panda Himalájai vörös panda vörös panda, (Ailurus fulgens), más néven kis panda, panda, vörös macskamedve vagy vörös medvemacska, vörösesbarna, hosszú farkú, mosómedve-szerű, nagyjából nagy házimacska méretű emlős, amely a Himalája hegyi erdeiben és Kelet-Ázsia szomszédos területein él, és főleg bambuszon és más növényzeten, gyümölcsökön és rovarokon él. Egykor az óriáspanda rokonaként tartották számon, de ma már általában az Ailuridae család egyetlen tagjaként tartják számon.
Ahogy a nevük is mutatja, meglehetősen távoli rokonságban állnak a nagyobb és híresebb óriáspandával. A kihalt himalájai és kínai vörös pandák 250 000 millió évvel ezelőtt váltak el medve őseiktől. A vörös pandának van egy sajátos tulajdonsága az óriáspandával: mindkét állatnak megnyúlt csuklócsontjai - vagy álujjai - vannak a bambusz megragadására. A molekuláris vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a vörös panda közelebbi rokonságban áll a mosómedvékkel, menyétekkel és borzokkal.
A vörös pandát számos más néven is ismerik a szülőhazájában, többek között a kis pandának, a vörös macskamedvének és a nepáli tűzfoxnak is nevezik. Sokkal nagyobb távoli unokatestvéréhez hasonlóan a vörös panda is bambuszra támaszkodik táplálékként, és mivel ezeken az egyedülálló területeken az erdők gyors ütemű irtása miatt egyre kevesebbet tudnak enni, ami végül oda vezetett, hogy a vörös pandát a veszélyeztetett fajok közé sorolták.
Megjelenés
A vörös panda egy kedves állat, amely körülbelül akkora, mint egy nagy házimacska, macskaszerű arccal és hosszú, bozontos farokkal. Testüket vastag, vöröses szőrzet borítja, kivéve a majdnem fehér színű füleiket, arcukat, pofájukat és a szemük feletti foltokat. Vörösesbarna csíkok futnak végig fehér pofája mindkét oldalán, valamint váltakozó világos és sötét gyűrűk a farkán. Félig visszahúzható karmokkal rendelkezik, amelyek segítik a stabilitást a fákra és ágakra való felmászás közben. Erős, kemény állkapcsuk is van, amellyel a bambuszt rágják. Az óriáspandához hasonlóan a vörös pandának is van egy egyedi, meghosszabbított csuklócsontja, amely az emberi hüvelykujjhoz hasonlóan működik, és lehetővé teszi, hogy a bambuszt rágás közben meg tudja tartani. A vastag, szorosan összefogott bunda segít melegen tartani a vörös pandákat az élőhelyükön uralkodó hideg teleken. A vörös panda talpán is extra vastag szőrzet található, ami melegséget és tapadást biztosít.
Elterjedés és élőhely
A vörös panda a Himalája mérsékelt égövi erdeiben él 1800 és 4000 méter közötti magasságban. Ezeket a magas hegyoldalakat jellemzően lombhullató keményfás erdők borítják, amelyekben a vörös panda túlélése szempontjából létfontosságú bambusz nő az erdő lombkoronája alatt. A vörös panda történelmi elterjedési területe Bhutánon, Nepálon, Indián, Mianmaron és Kínán átnyúlt, ahol gyakran átfedésben volt a még ritkább óriáspanda elterjedési területével, mára azonban a vörös panda e területek egy részén kihalt, máshol pedig rohamosan csökken a száma.
Az őshonos hegyi erdők törékeny ökológiája és a nagyrészt bambuszból álló táplálékra való rászorultsága miatt a vörös panda egykor széles elterjedési területén belül egyre kisebb és elszigeteltebb területekre szorul. A klímaváltozás befolyásolja ezen élőhelyek azon képességét, hogy megfelelő mennyiségű bambuszt termeljenek a faj fenntartásához.
Viselkedés és életmód
A vörös panda általában éjszakai és magányos állat, kivéve a szaporodási időszakot. A vörös pandák a nappali órákat a fák lombkoronájában magasan lévő ágakon alszanak, hosszú, bozontos farkukat maguk köré tekerve, hogy melegen tartsák magukat. Bár ismert, hogy a fákon is táplálkoznak, alkonyat után általában leereszkednek a földre, hogy a sötétség biztonságában kezdjenek el táplálékot gyűjteni.
Territoriális állat, amely ürülékkel és vizelettel jelöli az útját, és pézsmaillatú váladékot bocsát ki végbélmirigyéből. Gyakran rövid füttyökkel és nyikkanásokkal kommunikálnak egymással. Erős és mozgékony mászó, és bár napközben általában biztonságban alszik az ágakon, éles karmait használva képes felszökni a törzsre, ha ragadozók fenyegetik.
Szaporodás
Általában január és március között szaporodnak. A körülbelül négy hónapig tartó vemhesség után a nőstény 1-5 kölyköt hoz világra. A kölykök vakon születnek, és bár néhány héten belül kezdik kinyitni a szemüket, a vörös pandabocsok szeme csak körülbelül egy hónapos korukban nyílik ki teljesen. Mielőtt a kölykei megszületnének, a nőstény vörös panda fészket épít egy fa üregében, gyökerek között vagy egy bambuszsűrűben, amelyet levelekkel, mohával és más puha növényi anyaggal bélel ki.
A vörös panda kölykök általában csak három hónapos korukban hagyják el a fészket, amikor már elég erősek ahhoz, hogy a trükkös ágakon átkeljenek. Kizárólag bambusszal táplálkoznak, amíg elég idősek nem lesznek ahhoz, hogy más táplálékot is meg tudjanak emészteni. A vörös pandák körülbelül egy év múlva érik el teljes felnőtt méretüket. A fiatal vörös pandák körében magas az elhullási arány, akár 80%-uk sosem éri el a felnőttkort.
Táplálkozás
Bár a vörös panda az emlősök húsevő csoportjába tartozik, étrendjük valójában szinte kizárólag vegetáriánus, mivel táplálékuk nagy részét bambuszhajtások teszik ki. Mivel azonban a vörös panda emlős, emésztőrendszere rövid, ami azt jelenti, hogy bár a bambusz mindenképpen kevés tápanyagot tartalmaz, a vörös pandák nem tudják a legtöbbet kihozni az ételeikből. Az óriáspandával ellentétben azonban a vörös panda számos más táplálékot is megeszik, hogy kiegészítse étrendjét. Ezek közé a táplálékok közé tartoznak a makk, a bogyók és a fűfélék, valamint a lárvák, egerek, gyíkok, csibék és madártojások. A vörös pandák kiváló látással, szaglással és hallással rendelkeznek. Emellett a vörös pandának hosszú, fehér bajuszszálak is vannak az ormányán, amelyek segítenek neki a sűrű növényzetben való tájékozódásban az éjszaka sötétjében, amikor a legaktívabban kutat táplálék után. A vörös pandák által fogyasztott ételek teljes listájáért tekintse meg a következő oldalunkat
Tények
A vörös pandák tisztára nyalják magukat, akárcsak a házimacskák.
Az újszülötteknek alig van szőr a talpukon. A szőrzetük idősebb korukban nő.
A vörös pandák a farkukat maguk köré tekerik, hogy hűvös élőhelyükön melegen tartsák magukat.
Naponta körülbelül 20 000 bambuszlevelet esznek.
Érdekes tények és jellemzők
A magasan, hideg hegyvidéki éghajlaton élő vörös pandák jól alkalmazkodtak a melegen tartáshoz, sűrű bundával és meleg, bozontos farokkal rendelkeznek. A különösen hideg napokon azonban a vörös pandákról ismert, hogy magasan a lombkoronában napoznak, hogy felmelegedjenek, miközben napközben alszanak. Egy 2001-ben végzett tanulmány szerint a bejelentett vörös pandák 79%-a a legközelebbi víztől 100 méteren belül található, ami azt jelzi, hogy a jó vízforrás szintén kulcsfontosságú lehet az amúgy is szigorú élőhelyi követelményeik szempontjából. A bizonyítékok arra is utalnak, hogy a vörös pandák szaporodási aránya csökken, ami feltehetően összefügg a túlélés és a sikeres szaporodás érdekében elfogyasztott táplálék csökkenésével.