, 2023/2/14
A zerge vagy alpesi zerge egy kecskeantilop faj, amely Európa hegyvidékein őshonos, nyugatról keletre, beleértve az Alpokat, a Dinaridákat, a Tátrát és a Kárpátokat, a Balkán-hegységet, a Rila-Rhodope masszívumot, a Pinduszt, Törökország északkeleti hegyeit és a Kaukázust. A zerge Új-Zéland déli szigetére is betelepült.
Leírás
A zerge egy nagyon kicsi szarvasmarha. A kifejlett zerge 70-80 cm magas és 107-137 cm hosszú (a farok általában nem látható, kivéve párzáskor). 30-60 kg súlyú hímek valamivel nagyobbak, mint a nőstények, amelyek 25-45 kg-ot nyomnak. A hímeknek és a nőstényeknek egyaránt rövid, egyenes szarvuk van, amely a hegye közelében hátrafelé horgas, a hímek szarva vastagabb.
Nyáron a szőrzet színe gazdag barna, amely télen világosszürkére változik. Megkülönböztető jellemzői a fej oldalán lévő fehér kontrasztos foltok, a szemek alatti hangsúlyos fekete csíkokkal, a fehér far és a háton végigfutó fekete csík.
Elterjedés és élőhely
A zerge a Pireneusokban, Dél- és Közép-Európa hegységeiben, Törökországban és a Kaukázusban honos. Szakadékos, zord, sziklás terepen él, mérsékelten magasan, legalább 3600 méteres magasságig. Európában a zerge a nyári hónapokat az alpesi réteken tölti a fák vonala felett, de a telet 800 m körüli magasságba költözve fenyőerdőkben tölti.
Viselkedés, életmód
A nőstény zergék és kicsinyeik akár 15-30 egyedből álló csordákban élnek; a felnőtt hímek az év nagy részében magányosan élnek. Az ivarzás idején (november végén/december elején Európában, májusban Új-Zélandon) a hímek ádáz harcot vívnak a még nem párosodott nőstények figyelméért. A megtermékenyített nőstény 170 napig tartó vemhességen megy keresztül, amely után általában májusban vagy június elején születik meg az egyetlen kölyök.
Az ivarérettséget 2,5-4 évesen éri el. A párzási időszak október- december között van. A zergebakok hevesen harcolnak a nőstényekért. A vemhesség 24-26 hétig tart, ennek végén a nőstény 1, ritkán 2 utódot hoz a világra. Elléskor a vemhes nőstények elkülönülnek a csoporttól, és általában jó fedezékben, a törpefenyők között hozzák világra gidáikat. Az ikerszülések ritkábbak, mint az őznél. Az utódok körülbelül 6 hétig szopnak, de már korábban elkezdenek legelni. A fiatal állatok a következő gida születéséig maradnak anyjukkal. Körülbelül két és fél évesen ivarérettek, és 15-20 évet is megélhetnek.
Ritkán ikrek is születhetnek. Ha az anya elpusztul, a csorda többi nősténye megpróbálhatja felnevelni a kicsinyeket.A kölyök hat hónapos korában elválasztják, és egyéves korára teljesen kifejlődik. A kölykök azonban csak három-négy éves korukban érik el az ivarérettséget, bár egyes nőstények már kétéves korukban is párosodhatnak. Az ivarérettség elérésekor a fiatal hímeket a domináns hímek kiszorítják anyjuk csordájából (akik néha megölik őket), majd kissé nomád módon vándorolnak, amíg nyolc-kilenc éves korukban érett szaporodóképes egyedekké nem válnak.
A fiatal zergék sokat játszanak, így hamar lépésbiztosak lesznek. A bakok területért vívott harcai is az erdők fölött, a hegyi legelőkön vagy a meredek hegyoldalakon zajlanak, ilyenkor érdekes röfögő hangot is hallatnak. Területüket a szarvak tövén lévő mirigyeik váladékával jelölik meg. Ha vetélytárs közeledik, a territoriális bak egy közeli fácskához dörzsöli ezeket a mirigyeket.
Erősebb izgalom esetén átvizel szétterpesztett elülső lábai között. Hátszőrét felborzolja, amitől, főleg oldalról, nagyobbnak tűnik. A párharcokban a hajlott szarvak veszélyes fegyverekké válnak. A bakok mint a sarlókkal, úgy csapnak le velük ellenfelükre. A szarvak gyakran összeakadnak, majd kimerítő „kötélhúzás" kezdődik. Az alulmaradó vetélytársat sokáig üldözik.
A zergék különböző növényzeteket fogyasztanak, többek között nyáron magashegyi füveket és gyógynövényeket, télen pedig tűlevelűeket, fák kérgét és tűleveleit. Elsősorban nappali tevékenységűek, gyakran pihennek napközben, és holdfényes éjszakákon aktívan keresgélhetnek. A zerge általában a gyorsaságot és a lopakodó kitérést használja a ragadozók elől való meneküléshez, és képes 50 km/órás sebességgel futni, és képes 2 m-t ugrani függőlegesen a levegőbe vagy 6 m-es távolságra.
Vadászat és vadgazdálkodás
Mivel húsukat ízletesnek tartják, a zerge népszerű vadállat. A zergéknek két olyan tulajdonságuk van, amelyet a vadászok kihasználnak: az első, hogy reggel és este a legaktívabbak, amikor táplálkoznak; a második, hogy hajlamosak alulról érkező veszélyt keresni, ami azt jelenti, hogy a zergékre felülről leselkedő vadász kevésbé valószínű, hogy észreveszik őket, és nagyobb eséllyel jár sikerrel.
A nyak hátsó részén lévő szőrcsomót, a gamsbart (zerge "szakáll") az alpesi országokban hagyományosan kalapdíszként viselik.