, 2023/1/11
Magyarország legnagyobb pókja, a farkaspókfélék közé tartozó szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis) eredeti hazája a belső-ázsiai Dzsungária sztyeppevidéke. Az állat lábait kiterjesztve akár a 10 centiméteres hosszt is meghaladhatja, hazai mércével tehát óriási pókról van szó.
A méretes ízeltlábút gyakran hasonlítják a madárpókokhoz, sőt a tarantula nevet eredetileg éppen ez a faj viselte. Az orosz tarantula kifejezés azonban félrevezető lehet: a szongáriai cselőpók nem áll közeli rokonságban a madárpókfélékkel, az ide sorolható fajok ráadásul jellemzően nagyobbra nőnek meg.
Ahogy eljön augusztus vége attól oktoberig a hímek elindulnak párkeresésre. Ahogy a párzás megtörtént elpusztulmak. A nőstények vermekben húzódnak és következő tavasszal kikeltik azutódokat. Amig az első vedlés meg nem történik az anyák gondozzák a kicsikket, úgy hogy a testükön hordozzák.
Ha estleg betévedne egxűy pók a lakásba nem lenne szabad elpusztitani, inkább fogjuk be valahogy egy pohár srgitségével vagy egy kártyátalácsúsztatva és engedjük szabadon. Különböző reakciókat váltanak ki a pókok jelenléte, van aki fél, iszonyodik tőlük és van aki csodálja öket. Nálunk sok féle pókfajta él külömbnél, különb fajok vannak. Jó tudni, hogy a meglévő fajok milyenek, veszélyeseke és mit kell tudni róluk.
A farkaspókok
Nagyon nagy a családjukba tartozó fajok létezése, közel 70 féle fajuk él Európában, Észak -Amerikában ennél sokkal több féle tertózkodik. Ebben a családban igen nagy pókok vannak, elenben vannak egészen kicsik is. Ez a faj nem sző hállót, inkább üregekben tartózkodnak. Kétféle csoport létezik, vannak köztük akik mély üregekben laknak és itt tőltik életük nagy részét, a másik csoport akik erdőkben, réteken szaladgálnak.
Az üreglakók onnan kiugorva kapják el a zsákmányt, míg a másik csoport aktivan vadásznak. A réti farkaspókok kiváló vadászok, jó a látásuk, ezért könnyen észreveszik az áldozatot, gyors mozgásukkal pedig elejtik azt.
A farkaspókok felismerése
Speciális elrendezésű szemeik vannak, így egyszerű felismerni öket. Középen két fő szem, ez alatt pedig négy darab szem található, a fej két oldalán, a főszemek mögött pedig két szem látható. Abban az esetben, ha nem tudjuk megfigyelni a szemüket egy másik speciális ismertető jel, hogy a nőstény magán hordja a petezsákot. Annyira hűen hozdozzák a petezsákot és a kikelt kicsiket, hogy még vadászat ideje alatt is ott van velük. Éredekes látvány amikor egy megzavart pókról a szélrózsa minden irányába szétfutnak a kispókok.
Szongáriai cselőpók
A Szongáriai csellőpók és a rokona a pokoli csellőpók amelyekkel itthon találkozhatunk. Annak ellenére, hogy látványuk merémiszthet és tekintélyt kiván, ha nem zavarjuk öket nem kell tőlük félni. ellenkező esetben igen kellemetlen dologban lehet részünk. A farkaspókok családjába tartoznak, üreglakók, ugyanis mély tárnákban élnek amit maguknak ásnak.
A mozgás által keletkezett rezgésekre nagyon érzékenyek, így ha valaki közeledik feléjük rögtön vissza húzódnak az üregekbe, ahol biztonságban érzik magukat. Az érzékenységük nagyon jól jön a vadászat alatt is. Ahogy a rovarok mozognak rögtön érzékrlik, gyorsan kiugranak és elkapják öket mielőtt azok feleszmélnének.
A rokona a pokoli csellőpók kisebb nála és sokkal színesebb. Nagy méretéről és igen szőrös testéről lehet felismerni. Igen elterjedt faj, jól érzi magát a szíkes területeken is, az árkok partjain és még a városi gyepen is. Annak ellenére, hogy ilyen gyakori a vele való találkozás arányleg ritkának mondható.
A szongáriai cselőpók barna vagy szürke alapszínű, de előfordulnak vöröses színárnyalatú példányok is. Meglehetősen mély, 30-40 cm-re lenyúló járatokat ás a talajba, és igen gyakran a lyuk végén lapulva les a zsákmányára, amelyet villámgyors lerohanással ejt el.
Cselőpók mérge
Cselőpókokkal viszonylag ritkán találkozhatunk, hiszen életük nagy részét a mély üregeikben töltik. Mégis előfordulhat, hogy meglátunk egy-egy termetes példányt, mert például elöntötte a víz a járatát, és kénytelen volt előmászni, vagy pedig a párzási időszakban, amely augusztus végétől október elejéig tart. A pókok általában rendelkeznek méreggel, ám a legtöbb pók nem csípi meg az embert támadásból, csupán akkor, ha védekeznie kell. Ha van rá esélye, akkor inkább elmenekül, és nem csíp. A cselőpók valamivel harcosabb, főként, ha a tárnáiban lett megzavarva. Csípése a darázscsípésre hasonlít, a pokoli cselőpók neve is jelzi a pokoli fájdalmat. Ezen kívül azonban csípésük helyi gyulladáson, duzzanaton kívül komolyabb problémát nem okoz.
A madárpókunk
Legtöbben úgy gondolják, hogy a hazai pókfajok legméretesebb képviselői az erdőkben, ligetes élőhelyeken, de az emberi lakókörnyezetben is „letáborozó", és a potroh jellegzetes mintázata után keresztespóknak elnevezett ízeltlábúak. A mindenki által jól ismert és viszonylag gyakori keresztespók.
Ez azonban nem így van. A hazai keresztespók fajok közül az óriás-keresztespókot. Ennek a mediterrán eredetű fajnak a Kárpát-medence a legészakabbi elterjedési területe, ám az 1,1 legfeljebb 2,5 cm testhosszúságú ízeltlábú méretei messze elmaradnak hazánk valódi pókfejedelmének méreteitől.