Az aranysakál

A felnőtt egyedek testének hossza 65-105 cm, magassága kb. 45-50 cm. A 25-30 centiméter hosszú farka kissé lompos, Farkának vége sötét gesztenye színü. A kanok legalább 15%-kal nehezebbek a szukáknál, testsúlyuk 7és 15 kilógramm között van.

Bundája nem ugyanolyan télen és nyáron, világosabb és barnásabb színü mint a nagyobb rokonaié. Mivel rövid szőre van fülei nagyobbnak látszanak, mint a farkasé, ugyanis annak füle télen alig, alig áll ki a bundájából. A farkasoknak sokkal erősebb álkapcsuk van mint nekik, Ami a leginkább megkülönbözteti öket a többitől a talppárnája: a két középső ujjpárna mind a négy mancsán összenőtt; ez legjobban az első lábánál látható jól, A két középső ujj és karmai közel vannak egymáshoz.

Az aranysakál viselkedése

Mivel nagyon tiszteli az embereket így kerüli öket és a lakott területeket. Nem szívesen megy lakott területek közelébe. Vannak amelyek bátorkodnak közelebb menni, de azok is inkább csak a helységek határáig bátorkodnak elmenni. Óvatos, rafkós és nagyon inteligens állat, ezáltal majdnem lehetetlenség öket fegyverrel levadászni.

Amikor hajtás van ök több kilóméterrő észre veszik és nagyívben elkerülik azt a helyet, viszont, ha már elmúlt a veszély bizonyos idő után vissza mennek, mert tudják maradt számukra sebbzett vad.

Csapatostól vadásznak, körbeveszik a vaddisznót amikor az a malacokkal van és idegesitik a kocát mind addig amíg az rájuk ront és akkor az ott malacokba harapnak, megsebbzik, ha ott kell hagyniuk a sebbzett állatot tudják idővel legyengülnek azok és belepusztúlnak. Utána vissza mennek érte. Valamikor nem szabadott rájuk vadászni, de ahogy köztudott lett, hogy hatalmas károkat okoznak

a vadak között azóta egész évben lehet rájuk vadászni. Vagy veszteséget okoztak az őzállományban, a rókák között és vaddisznók szaporulatát is megfogták.

Szaporodása

Téli falkáiban január–februárban alakulnak meg a párok, tudni kell, hogy az egymáshoz nagyon szorosan kötődő aranysakálok nagy gyakorisággal élethosszig összetartanak. A nőstények 9 hónaposan, a hímek 2 évesen ivarérettek. Csak a domináns hím és nőstény szaporodik. A vemhességi idő 62 nap, ezt követően a nőstény általában 3-6 kölyköt hoz a világra, amelyek nagyon hasonlitanak a kutya kölykeire. a nősténytől sok gondoskodást és figyelmet kapnak. Az első két hétben az ugynevezett vackon, sok esetben egy földalatti járatban töltik. Az első időben csak tejjel táplálja az anya, két hét után már az anyjuk által visszaöklendezett, előemésztett táplálékot is. Ahogy növekednek apjuk is egyre jobban kiveszi részét a kicsik nevelésében. Alig pár hetesen már a vacok előtt kószálnak, játszadoznak.

Születésük utáni szürkésbarna bundájikat egy hónapos koruk után átváltják a felnőttkori szőrzetre.

Táplálékuk

Fő táplálékuk a dögök és a pockok. Hát éppen ezért hatalmas segitség lenne a mezőgazdaságnak, ha az élővilágunk ilyen ragadozónak adhatna helyet. Ami nagyon nagy dolog lenne megtisztitják a tájat a dögevők és a sok kártevő pockokat is rendesen ritkitja.

Mivel nem vállogat és minden evő, így nem nehéz alkalmazkodni a környezethez és az évszakokhoz. Mégis a legfőbb táplálékai a kis és közepes méretü emlősök, rovarok, kétéltűek, igen sokszor elhullott állatok tetemei, növényi táplálékok, hulladékok. A nagyon vadászott területeken az aranysakál főleg elejtett és nem összegyűjtött patás állatok tetemét.

Természetes ellenségei

Fő táplálékkonkurensei a vörös róka (Magyarországon 72 % átfedéssel) és a szürke farkas. Ennek megfelelően a rókát megtámadja, élőhelyéről kiszorítja, a farkas viszont a sakált szorítja ki. Európában, a farkas a főakadálya annak, hogy az aranysakál észak felé terjeszkedjen.